FELGYORSULT VILÁGUNK
Most kell, azonnal kell, nem tudok várni, miért ilyen lassú... Ismerős mondatok? Valahogy mára elértünk egy olyan sebességi fokozatot, ahol a gyors is lassú már, mert nincs rá időnk...
Rapid randik, turbó diéták, instant levesek, azonnali nyelvtudás, gyorsan növekvő fizetési ráta, azonnali fájdalomcsillapítás, minimál edzések, szuper rövid, szuper sebes GYORStalpalók...
„Minimál input, maximál élvezet...” A lehető legkisebb energiabedobással szeretnénk minőségi eredményt elérni. Nem vagyunk álszentek, természetesen mi is a legkisebb ellenállással szeretünk szembe menni, de nem minden áron. Nem kell azonnal egyik napról a másikra megvilágosodni, lefogyni, bölccsé érni, meggazdagodni, sikeressé válni, boldognak lenni. A most akarom azonnal típusú megmozdulások többnyire mindig csúnya kudarcba fulladnak. Ha minden nap csak egy kicsit haladsz céljaid felé már akkor többet teszel, mint millió másik ember. Nem tudsz azonnal a 10. emeletre lépni, maximum hármasával tudod venni a lépcsőfokokat is (ügyesebbek akár négyesével...), de a munkát nem úszod meg. És ez benne a jó, ettől lesz a tiéd, ettől növi bele magát a helyzet a sejtjeidbe, a gondolataidba, ettől leszel majd magadra büszke, ettől leszel kész az ezt követő kihívásra. Mert a kihívások visznek minket előre. Nem kell minden nehézséget megúszni, nem is lehet, és ez ettől szép.
2019. Október 12.-én, steril környezetben Eliud Kipchoge 1:59:40 idő alatt futotta le a maratoni távot... Jelenleg ez az ügyeletes emberfeletti teljesítmény, fizikailag képtelenség gyorsabban futni. Mekkora teljesítmény van mögötte, el tudod képzelni? Hány „feladom” élmény, mennyi lemondás, mennyi „nem bírom, nem akarom” érzés... De ami ezeknél mégis több, az a „csakazértis” pillanat, mely mindig egy döntésből születik. Te döntöd el, hogy tovább lépsz vagy egyhelyben maradsz. Bajnok abból lesz, aki tesz érte.
A gátakban lásd meg a lehetőséget, a lehetőségben az áldást, az áldásban önmagad. A korlátok azért vannak, hogy túllépjünk rajtuk, de a munkát nem úszhatjuk meg.
